mycorrhiza (helytelenül mycorrhiza)
A mikorrhiza egy természetes és nagyon előnyös kapcsolat a növények gyökerei és a gombák között. Ez egy olyan szimbiózis, amely mind a növény, mind a gomba számára előnyös: a növény szerves anyagokkal (főként a fotoszintézis során keletkező cukrokkal) látja el a gombát, a gomba pedig segít a növénynek, hogy hatékonyabban vegye fel a talajból a vizet és a tápanyagokat, különösen a foszfort és a nitrogént.
A gombafonalak (micélium) sokkal mélyebben és finomabban képesek behatolni a talajba, mint a növény gyökerei, így jelentősen bővítik a növény gyökérzetét. Az eredmény jobb növekedés, nagyobb ellenállás a stresszel, a szárazsággal és a kórokozókkal szemben, valamint a növény általános vitalitásának javulása.
A mikorrhiza típusai:
Ektomikorrhiza - a gomba körülveszi a gyökeret, de nem hatol be annak sejtjeibe (jellemzően fás növényekre, mint például fenyők, tölgyek, nyírfák),
Endomikorrhiza (arbuszkuláris) - a gomba közvetlenül behatol a gyökérsejtekbe (gyakori a zöldségféléknél, fűféléknél, gyógynövényeknél, szőlőnél),
Ericoid mikorrhiza - egyes savanyúságot kedvelő növényekre, például a rododendronokra vagy az áfonyára jellemző.
A gyakorlatban a mikorrhizát egyre inkább célzottan is alkalmazzák - mikorrhiza gombákat tartalmazó készítmények formájában, amelyeket ültetéskor közvetlenül a gyökerekre juttatnak. Az eredmények különösen a hosszú tenyészidejű növények, cserjék és fák esetében szoktak megmutatkozni.
A kertészek számára a mikorrhiza egy természetes és organikus módszer a növények egészséges növekedésének elősegítésére, túlzott trágyázás nélkül. Ez egyúttal a talaj mikroorganizmusait tiszteletben tartó, fenntartható termesztés irányába való elmozdulás egyik módja is.
Mikorrhiza vagy mikorrhiza?
Mindkét kifejezést használják: mycorrhiza és mycorrhiza, de a helyesebb (és szakszerűbb) kifejezés a mycorrhiza - h-val.
A szó a görög nyelvből származik:
"mykes" = gomba
"rhiza" = gyökér
Tehát szó szerint: "gombagyökér" - azaz a növény gyökere és a gomba közötti szimbiózis. A köznyelvben (különösen a nem szakmai kertészeti szakirodalomban) időnként találkozhatunk a mikorrhiza formával is, de ez egy meglehetősen leegyszerűsített forma.
A gombafonalak (micélium) sokkal mélyebben és finomabban képesek behatolni a talajba, mint a növény gyökerei, így jelentősen bővítik a növény gyökérzetét. Az eredmény jobb növekedés, nagyobb ellenállás a stresszel, a szárazsággal és a kórokozókkal szemben, valamint a növény általános vitalitásának javulása.
A mikorrhiza típusai:
Ektomikorrhiza - a gomba körülveszi a gyökeret, de nem hatol be annak sejtjeibe (jellemzően fás növényekre, mint például fenyők, tölgyek, nyírfák),
Endomikorrhiza (arbuszkuláris) - a gomba közvetlenül behatol a gyökérsejtekbe (gyakori a zöldségféléknél, fűféléknél, gyógynövényeknél, szőlőnél),
Ericoid mikorrhiza - egyes savanyúságot kedvelő növényekre, például a rododendronokra vagy az áfonyára jellemző.
A gyakorlatban a mikorrhizát egyre inkább célzottan is alkalmazzák - mikorrhiza gombákat tartalmazó készítmények formájában, amelyeket ültetéskor közvetlenül a gyökerekre juttatnak. Az eredmények különösen a hosszú tenyészidejű növények, cserjék és fák esetében szoktak megmutatkozni.
A kertészek számára a mikorrhiza egy természetes és organikus módszer a növények egészséges növekedésének elősegítésére, túlzott trágyázás nélkül. Ez egyúttal a talaj mikroorganizmusait tiszteletben tartó, fenntartható termesztés irányába való elmozdulás egyik módja is.
Mikorrhiza vagy mikorrhiza?
Mindkét kifejezést használják: mycorrhiza és mycorrhiza, de a helyesebb (és szakszerűbb) kifejezés a mycorrhiza - h-val.
A szó a görög nyelvből származik:
"mykes" = gomba
"rhiza" = gyökér
Tehát szó szerint: "gombagyökér" - azaz a növény gyökere és a gomba közötti szimbiózis. A köznyelvben (különösen a nem szakmai kertészeti szakirodalomban) időnként találkozhatunk a mikorrhiza formával is, de ez egy meglehetősen leegyszerűsített forma.