Évszakok

A csigák nedves körülmények között érzik jól magukat, ezért gyakrabban találkozunk velük a csapadékos években. A nedves és állandóan árnyékos helyeken bújnak meg, amelyek telelőhelyként is szolgálnak. Ezekből a búvóhelyekről tavasszal táplálék után kutatva vándorolnak. Előszeretettel fogyasztják a káposzta- és salátaleveleket, a sárgarépa gyökereit, a burgonyagumókat, az eper termését, és gyakran a lehullott gyümölcsökbe is beássák magukat. A kertekben a leggyakoribb csigák a nagy csiga (a képen a levélen) és a mezei csiga.

A vöröshagymafoltosság (Peronospora bulbica, Peronospora desctructor) a vöröshagyma legsúlyosabb betegsége, nemcsak azért, mert a növény tövének elpusztításával jelentős terméscsökkenést okoz, hanem a hagyma eltarthatóságát is veszélyezteti, mivel a hagymafoltossággal fertőzött hagyma másodlagosan ráncos rothadással fertőződik, amelyet a Botrytis nemzetség több gombafaja okoz. A betegség első jelei viszonylag nagy, sárgás vagy szürkésbarna foltok formájában már május második felében megfigyelhetők a hagyma levelein vagy virágszárain, különösen a vetőmagnak termesztett hagymán. Más gombák (leggyakrabban a Stemphylium botryosum) később jelennek meg a hagymafoltokon, gyakran elfedve a betegség valódi kórokozóját.