Répa

A csigák nedves körülmények között érzik jól magukat, ezért gyakrabban találkozunk velük a csapadékos években. A nedves és állandóan árnyékos helyeken bújnak meg, amelyek telelőhelyként is szolgálnak. Ezekből a búvóhelyekről tavasszal táplálék után kutatva vándorolnak. Előszeretettel fogyasztják a káposzta- és salátaleveleket, a sárgarépa gyökereit, a burgonyagumókat, az eper termését, és gyakran a lehullott gyümölcsökbe is beássák magukat. A kertekben a leggyakoribb csigák a nagy csiga (a képen a levélen) és a mezei csiga.

A betegséget az Erysiphe heraclei nevű gomba okozza. A nyár második felében, különösen száraz időjárás esetén jelenik meg a sárgarépa- és petrezselyemállományokban. A lisztharmat előfordulása sűrű és árnyékos állományokban nagyobb. Az erős reggeli harmat szintén elősegíti a betegség terjedését. Ha az állományok erősebben fertőzöttek, a terméshozam csökken. A gomba termőtestek formájában telel át, amelyek a nyár végén a fertőzött ág micéliumában alakulnak ki.

A betegségek előfordulása általában az idősebb levelekhez és a vegetációs időszak második feléhez kötődik. Augusztusban és szeptemberben a legkárosabb. Megfelelő körülmények között a levélnyél is érintett. Ha a körülmények alkalmasak a fertőzés terjedésére, foltosodás lép fel, ami a levelek göndörödéséhez és fonnyadásához vezet, amelyek úgy néznek ki, mintha megégtek volna. Nagy levélveszteséget okoz a betegség esős időjárás vagy túlöntözés esetén.