Fertőtlenítés

Fertőtlenítés
A kórokozó és egyébként nemkívánatos ízeltlábúak széles körű kiirtására irányuló eljárás vagy intézkedéssorozat. Ezek a rovarok járványügyi és gazdasági szempontból fontosak, és zavarják az általános jólétünket. A legelterjedtebb kémiai (rovarölő szerek), mechanikai (ragasztócsapdák) és fizikai módszerek (nedves hő - forralás, mosás, elektromosság) alkalmazásával végleg megszabadulhatunk a környezetünkben élő laposférgektől, molyoktól, csótányoktól, hangyáktól és más zavaró rovaroktól.

A féregtelenítés szakszerű eljárást igényel, különösen akkor, ha nagymértékű kártétel történt, vagy ha a rossz térbeli viszonyok megnehezítik az irtást. A kúszó rovarok ellen általánosan kapható készítmények helyi alkalmazását minden olyan helyen alkalmazni kell, ahol a rovarok jelen vannak, táplálékot keresnek, éjszaka elrejtőznek vagy más okból vándorolnak.

Megkülönböztetjük a következőket:

Megelőző rovarirtás: az ízeltlábúak fészkelésének, szaporodásának és terjedésének megakadályozása

Represszív rovarirtás: célzott, akkor végzik, amikor a rovarok jelen vannak egy adott épületben



Figyelem
A rovarirtó szereknek jogilag jóváhagyottnak, az emberi egészségre és a háziállatokra nézve barátságosnak kell lenniük, és a lehető legkisebb negatív hatással kell lenniük a környezet minőségére. Minden fertőtlenítési műveletet mind a lakó-, mind a nem lakóépületekben dokumentálni kell, és a magasabb ellenőrző szervek számára hozzáférhetővé kell tenni.


A fertőtlenítési intézkedések előfeltétele a teljes kiirtás, különben a csúszó-mászó rovarok továbbra is fertőző betegségek vektoraiként működnek (a gazdasági és higiéniai hatások mellett). Az átvitel nem csak passzív, azaz az emberi bőrfelületen való hatás révén történik, hanem biológiailag aktív (a rovarok vért szívnak). Például a kullancsok és a szúnyogok vektorként működnek az olyan súlyos betegségek átvitelében, mint a Lyme-kór, a veszettség, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás stb.