Kénezés

A kénesítés olyan folyamat, amelynek során a növényekhez vagy a talajhoz ként adagolnak – gáz, por, permetezés vagy műtrágya formájában. A kénesítés célja a növények gombás betegségek elleni védelme, a kén mint tápanyag pótlása vagy a talaj és a tárolóhelyiségek fertőtlenítése.

A kénesítés alkalmazása a kertekben
A gyakorlatban leggyakrabban elemi ként vagy kénalapú készítményeket használnak, amelyeket permetezés vagy porlasztás formájában alkalmaznak. A kén főként a lisztharmat ellen hat, ezért szőlőben, almafákban, barackfákban, dísznövényekben és zöldségekben is alkalmazzák. A kertészeti gyakorlatban gyakran használnak olyan készítményeket, mint a Kumulus WG, a Thiovit Jet vagy a Sulka-K. A Kumulus és a Thiovit kénalapú kontakt gombaölő szerek, amelyek a lisztharmat ellen hatnak, míg a Sulka-K a kén mellett tápláló és riasztó hatással is rendelkezik – fokhagyma- és hagymamagok kezelésére, illetve műtrágyaként használják.

Sulka K
videó Thiovit jet videó

Kénnel való trágyázás
A védőhatáson kívül a kénnek táplálkozási jelentősége is van, különösen az alacsony kéntartalmú talajokban. A talaj vagy növények kénnel való kezelését ezért trágyázásként is alkalmazzák, különösen a magasabb kénigényű növények, például a hagyma, a káposzta vagy a fokhagyma esetében.

Káros mikroorganizmusok
elpusztítása Zárt térben (például raktárakban vagy üvegházakban) a kénesítés gázosítás formájában is elvégezhető, kénes kanócok vagy granulátumok meggyújtásával, ami elpusztítja a penészgombákat és a káros mikroorganizmusokat. Ez a módszer a biztonsági szabályok pontos betartását igényli.