Spenót zöldség
A spenótfélék egy leveles zöldségcsoport, amelynek közös jellemzője, hogy elsősorban fiatal leveleit fogyasztják. A csoport legismertebb képviselője a spenót (Spinacia oleracea), de ide tartozik még az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonioides) és a sóska (Rumex acetosa) is, amelyek hasonlóan használhatók a konyhában. A spenótfélék táplálkozási szempontból értékesek, gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban.
Új-zélandi spenót – termesztés
Az új-zélandi spenót melegkedvelő növény, amely a déli féltekéről származik. A klasszikus spenóttól eltérően nem virágzik gyorsan, így hosszabb ideig biztosít termést, főleg nyáron. Magokból termesztik, amelyeket az utolsó fagyok után vetnek el, amikor a talaj felmelegszik. A növény kúszó vagy elágazó növekedésű, napos helyre és elegendő nedvességre van szüksége. A fiatal hajtásokat vagy leveleket szüretelik, amelyeket fokozatosan letörnek.
Spenót: termesztés és felhasználás a konyhában
A spenót egy igénytelen zöldség, amelyet tavasszal és ősszel is jól lehet termeszteni. Szereti a laza, tápanyagban gazdag talajt és a félárnyékot. Közvetlenül a veteményesbe vetik, leginkább februárban és áprilisban, vagy augusztustól szeptember közepéig. Gyorsan növekszik – már 4–6 héttel a vetés után szedhetők a fiatal levelek. Ha sűrűbben vetik, a levelek finomabbak és nyersen is fogyaszthatók. A friss spenót finom és ízletes, ideális salátákhoz, turmixokhoz, főzelékekhez vagy húsok mellé. A legegyszerűbb elkészítési mód a rövid blanírozás (forró vízbe merítés), amelynek köszönhetően megőrzi színét és tápanyagait. Tésztákhoz, levesekhez vagy spenótos omlett alapjához is alkalmas.
Spenót termesztése cserépben
A balkonon is élvezheti a friss spenótot – csak egy nagyobb cserép, jó minőségű talaj és rendszeres öntözés szükséges. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol nem süt egész nap a nap, hogy a növény ne hevüljön túl. A magokat sekélyen, körülbelül 1 cm-rel a felszín alatt kell elvetni. Ha a cserépben elegendő hely van, a spenót városi körülmények között is szép méretűre nő.
Mikor kell vetni a spenótot
A spenótot tavasszal és ősszel is lehet vetni. A tavaszi betakarításhoz a lehető leghamarabb kell vetni, általában február végétől áprilisig. Az őszi betakarításhoz augusztus közepétől szeptember közepéig kell vetni. Meleg időjárás esetén a spenót gyorsan virágzik, ezért az ősz ideálisabb a termesztéshez.
Spenót ültetése tavasszal
Tavasszal fontos, hogy ne késlekedjünk a vetéssel. Minél melegebb van, annál hamarabb virágzik a spenót. A talajt nedvesen kell tartani, ideális esetben komposzt hozzáadásával. A vetés 20–30 cm-es sortárakban történik, a magokat csak finoman kell a talajba dolgozni. A
spenót tartalmaz vasat?
A spenót vas tartalmáról ismert, bár nem olyan magas, mint azt régóta tartják. Ráadásul a spenótban található vas úgynevezett nem-hem formában van, amelyet a szervezet kevésbé hatékonyan szív fel. A spenótból származó vas felszívódását elősegítheti, ha C-vitaminban gazdag ételekkel kombinálja, például citromlével vagy paprikával. Ennek ellenére a spenót értékes vas-, folsav- és egyéb fontos anyagok forrása.
Új-zélandi spenót – termesztés
Az új-zélandi spenót melegkedvelő növény, amely a déli féltekéről származik. A klasszikus spenóttól eltérően nem virágzik gyorsan, így hosszabb ideig biztosít termést, főleg nyáron. Magokból termesztik, amelyeket az utolsó fagyok után vetnek el, amikor a talaj felmelegszik. A növény kúszó vagy elágazó növekedésű, napos helyre és elegendő nedvességre van szüksége. A fiatal hajtásokat vagy leveleket szüretelik, amelyeket fokozatosan letörnek.
Spenót: termesztés és felhasználás a konyhában
A spenót egy igénytelen zöldség, amelyet tavasszal és ősszel is jól lehet termeszteni. Szereti a laza, tápanyagban gazdag talajt és a félárnyékot. Közvetlenül a veteményesbe vetik, leginkább februárban és áprilisban, vagy augusztustól szeptember közepéig. Gyorsan növekszik – már 4–6 héttel a vetés után szedhetők a fiatal levelek. Ha sűrűbben vetik, a levelek finomabbak és nyersen is fogyaszthatók. A friss spenót finom és ízletes, ideális salátákhoz, turmixokhoz, főzelékekhez vagy húsok mellé. A legegyszerűbb elkészítési mód a rövid blanírozás (forró vízbe merítés), amelynek köszönhetően megőrzi színét és tápanyagait. Tésztákhoz, levesekhez vagy spenótos omlett alapjához is alkalmas.
Spenót termesztése cserépben
A balkonon is élvezheti a friss spenótot – csak egy nagyobb cserép, jó minőségű talaj és rendszeres öntözés szükséges. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol nem süt egész nap a nap, hogy a növény ne hevüljön túl. A magokat sekélyen, körülbelül 1 cm-rel a felszín alatt kell elvetni. Ha a cserépben elegendő hely van, a spenót városi körülmények között is szép méretűre nő.
Mikor kell vetni a spenótot
A spenótot tavasszal és ősszel is lehet vetni. A tavaszi betakarításhoz a lehető leghamarabb kell vetni, általában február végétől áprilisig. Az őszi betakarításhoz augusztus közepétől szeptember közepéig kell vetni. Meleg időjárás esetén a spenót gyorsan virágzik, ezért az ősz ideálisabb a termesztéshez.
Spenót ültetése tavasszal
Tavasszal fontos, hogy ne késlekedjünk a vetéssel. Minél melegebb van, annál hamarabb virágzik a spenót. A talajt nedvesen kell tartani, ideális esetben komposzt hozzáadásával. A vetés 20–30 cm-es sortárakban történik, a magokat csak finoman kell a talajba dolgozni. A
spenót tartalmaz vasat?
A spenót vas tartalmáról ismert, bár nem olyan magas, mint azt régóta tartják. Ráadásul a spenótban található vas úgynevezett nem-hem formában van, amelyet a szervezet kevésbé hatékonyan szív fel. A spenótból származó vas felszívódását elősegítheti, ha C-vitaminban gazdag ételekkel kombinálja, például citromlével vagy paprikával. Ennek ellenére a spenót értékes vas-, folsav- és egyéb fontos anyagok forrása.