Féregfertőzött almák: okok, megelőzés és az almafák hatékony védelme

A férges almák a leggyakoribb probléma, amellyel az almatermesztők júniustól a szüretig szembesülnek. A károsodás mögött általában két kártevő közül az egyik áll – az almahernyó vagy az almafűrész – és mindkettő más-más megközelítést és más időzítést igényel a védekezés során. A kártevő időbeni felismerése és a megfelelő időzítésű permetezés dönti el, hogy megmentheti-e a termést, vagy még az érés előtt elveszíti az almákat.

Miért vannak férgesek az almák: a két fő tettes

Az almák férgesedéséért a legtöbb esetben két különböző kártevőfaj felelős: az almamoly (Cydia pomonella) és az almapillangó (Hoplocampa testudinea). Bár a gyümölcsön látható eredmény hasonló – azaz egy járat a gyümölcshúsban vagy a magház közelében –, eltérnek egymástól az előfordulás ideje, a károsodás módja, valamint az is, hogy mikor és hogyan hatékony a beavatkozás.

Az almahernyó, a nyári és őszi férgesedés fő oka

Az almahernyó egy éjszakai tevékenységű lepke, amelynek hernyói közvetlenül a magházba fúrják be magukat, és jellegzetes, sötét ürülékkel kitöltött járatot rágják ki. Az alma külsőleg gyakran egészségesnek tűnik, és a károsodást csak egy kis bejárati nyílás árulja el, amelyet néha megszáradt váladék borít. Csak felvágás után láthatóvá válik a kiterjedt járat vagy a magház közelében rejtőző lárva.

Szlovákiában a gyümölcsbogárnak általában két generációja van egy évben, a délnyugat legmelegebb területein azonban előfordulhat egy harmadik generáció is. Az első generáció májusban és júniusban, a második pedig július végén és augusztusban rakja le petéit. A téli és késői fajtákat a második generáció jelentősebb mértékben fenyegeti.

Fontos időbeli adat: a petesejt lerakásától a lárva beágyazódásáig a termésbe 8–14 nap telik el. Amint a lárva egyszer befúrja magát, a permetezés már nem hat rá. A kémiai védekezés teljes stratégiáját ezért éppen erre az időszakra kell összpontosítani.

Az almafúró lepke, a júniusi korai férgesedés okozója

Az almafúró egy hártyásszárnyú rovar, amelynek lárvái a gyümölcshéj-bogárnál korábban támadják meg az almákat, méghozzá közvetlenül a virágzás után, azaz májusban és júniusban. A károsodott almák idő előtt lehullanak, általában június első felében. Az almamoly által kialakított járat laposabb, és a héj alatt vagy a magház üregén keresztül halad, miközben a ürüléke jellegzetes, intenzív szagú.

A két kártevő megkülönböztetése gyakorlati jelentőséggel bír. Ha június elején hullnak le az almák, és friss járatok láthatók rajtuk, akkor valószínűleg a fűrészbogárról van szó. Ha a járatok később jelennek meg, és a gyümölcsök a fán maradnak, akkor szinte biztosan a burkoló moly a felelős.

Érdekelheti Önt

Hogyan lehet tökéletes almát termeszteni? Peter Molda elárulja a gyümölcsösben szerzett trükköket Tudja meg, hogyan kell almafát termeszteni, hogyan válassza ki a megfelelő fajtákat, mikor kell trágyázni az almát és hogyan kell vágni. Peter Molda tapasztalt gyümölcstermesztő tanácsai.

Megfigyelés feromoncsapdák segítségével

A feromoncsapdák a legmegbízhatóbb eszközök a levéltekercselő lepke repülési időszakának pontos meghatározásához. A csapda a nőstény szintetikus nemi feromonját tartalmazza, amely vonzza a hímeket. A fogásokat nyilvántartják, és ezek alapján határozzák meg, mikor éri el a repülés csúcspontját, és mikor van a megfelelő idő a kezelésre.

A csapdákat április végén vagy május elején, azaz az első generáció repülésének kezdete előtt helyezzük el a fa lombkoronájában. A rendszeres ellenőrzés – ideális esetben hetente kétszer – lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy mikor növekszik a befogott hímek száma. A kémiai kezelést általában a repülési csúcs megfigyelésétől számított 8–10 nappal később alkalmazzák, ami annak az időszaknak felel meg, amikor a lárvák még a termés felületén vannak, vagy éppen behatolás előtt állnak.

A feromoncsapdák nem védekezési eszközök a szó szoros értelmében. Nem csökkentik a kártevő populációját olyan szintre, amely megvédené a termést. Kizárólag megfigyelési eszközként szolgálnak a permetezés időpontjának pontosításához.

Kémiai védekezés a gyümölcsférges almák ellen: időpontok és készítmények

A kémiai védelem esetében érvényes, hogy a rosszul időzített permetezésnek szinte nincs hatása. A kezelést arra az időszakra kell időzíteni, amikor a gyümölcsbogár hernyói még nem hatoltak be a gyümölcsbe, vagyis a már említett, a kikelés utáni 8–14 napos időtartamra.

Az első generáció esetében ez általában június első felében, a második generáció esetében július végén vagy augusztus elején történő kezelést jelent. Erős kártevőfertőzés esetén vagy késői téli fajták termesztése esetén ajánlott a kezelést 10–14 napos időközönként megismételni.

A levéltetvek és a levélfúrók ellen alkalmas készítmények

A piacon különböző hatásmechanizmusú rovarirtó szerek kaphatók. A hétköznapi termelők számára a legpraktikusabbak a lambda-cihalotrin vagy a spinetoram alapú készítmények, amelyek érintéses és lenyeléses úton is hatnak, és elegendő reziduális hatékonysággal rendelkeznek.

A készítmény kiválasztásakor mindig ellenőrizze az adott növénykultúrára és kártevőre vonatkozó engedélyezést, tartsa be a címkén feltüntetett betakarítás előtti várakozási időt, és váltson a hatóanyagok között, hogy ne alakuljon ki rezisztencia.

Raktáron a változat szerint

 4.9  (184)

Karate zeon 5 cs

860 Ft

 db 

Hozzáadás a kosárhoz  

5 ml - 858 Ft  (JC 171 600 Ft/l)20 ml - 1 601 Ft  (JC 80 050 Ft/l)50 ml - 3 204 Ft  (JC 64 080 Ft/l)5 L - 163 459 Ft  (JC 32 691,80 Ft/l)

Szóró rovarölő szer progresszív formulában - mikrokapszulázott (CS), amelyet a mezőgazdasági kultúrák emlős és maró kártevők elleni védelmére terveztek.

Raktáron a változat szerint

 4.9  (19)

Exirel

1 695 Ft

 db 

Hozzáadás a kosárhoz  

10 ml - 1 693 Ft  (JC 169 300 Ft/l)50 ml - 6 286 Ft  (JC 314 300 Ft/l)1 L - 114 207 Ft  (JC 114 207 Ft/l)

Kontakt- és tűzoltó rovarölő szer, szuszpenziós emulzió (SE) formájában, a magoncok, csonthéjasok és szőlőfélék maró és szívó kártevők elleni védelmére.

Raktáron a változat szerint

 4.9  (74)

Spintor

1 420 Ft

 db 

Hozzáadás a kosárhoz  

6 ml - 1 420 Ft  (JC 236 666,71 Ft/l)25 ml - 3 748 Ft  (JC 149 920 Ft/l)1 L - 99 910 Ft  (JC 99 910 Ft/l)

Az első természetes rovarölő szer, amely nem mérgező az emberre és a melegvérű állatokra, a kezelt terményben nem maradnak maradványok.

Biológiai védekezés

Azok számára, akik a vegyi permetezés csökkentését részesítik előnyben, bizonyított hatékonyságú biológiai módszerek állnak rendelkezésre.

A Trichogramma nemzetségbe tartozó parazitoidok mikroszkopikus méretű darazsak, amelyek a levéltetű tojásain élősködnek. Ezeket a tojásrakási időszakban engedik ki az ültetvénybe, és megfelelő időzítés mellett jelentősen csökkenthetik az első generációs lárvák számát. Hatékonyságuk a környezeti feltételektől függ, és pontos időzítést igényel.

A Steinernema nemzetségbe tartozó entomopatogén fonálférgek a törzs kérgében telelő lárvák elleni védekezésben alkalmazhatók. Ősszel vagy kora tavasszal juttatják őket a kéregre. Ez egy kiegészítő módszer, amely önmagában nem nyújt teljes körű védelmet, de érdemben kiegészíti az általános védelmi rendszert.

A leghatékonyabb megközelítés a gyümölcsös konkrét körülményeihez igazított mechanikai, biológiai és kémiai módszerek kombinációja.

Agrotechnikai és mechanikai intézkedések

A kémiai és biológiai védekezés annál hatékonyabb, minél inkább kiegészül a megfelelő agrotechnikával. Számos intézkedés közvetlen hatással van a levéltetű populációjának méretére a következő szezonban.

A lehullott gyümölcsök rendszeres összegyűjtése és megsemmisítése az egyik legfontosabb intézkedés. Minden földön hagyott, férges alma lárvát tartalmaz, amely bebábozódik és áttelel. A lehullott almákat ezért legalább hetente kétszer össze kell gyűjteni, és az ültetvényen kívül kell ártalmatlanítani, nem szabad a fa alatt hagyni.

A törzs köré, a talajtól 50–70 cm magasságban tekert ragadós szalagok befogják a hernyókat, amelyek érettségük után elhagyják a gyümölcsöt, és a törzsön leereszkedve menedéket keresnek a teleléshez. A szalagokat júliusban helyezzük fel, és kéthetente ellenőrizzük. A befogott lárvákat a szalaggal együtt elégetjük vagy más módon semlegesítjük.

A törzsek őszi fehérítése és a régi, leváló kéreg eltávolítása megzavarja a telelő bábokat, és csökkenti a populáció kezdeti nyomását a következő szezonban.

Érdekelheti Önt

Mikor és hogyan kell meszet festeni a fákra a fagyrepedések ellen? Sok kertésznek okozhat gondot, hogy mikor és hogyan kell meszet alkalmazni a fákra. Ebben a cikkben megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az év mely szakaszaiban mikor és hogyan kell ezt megtenni.

Gyakorlati tanácsok a naptár szerint

Az alábbi áttekintés bemutatja, mit kell tenni a szezon egyes szakaszaiban a férges almák megelőzése érdekében.

Április – május eleje: Akasszon fel feromoncsapdákat az első generációs almamoly repülésének figyelemmel kísérésére. Ellenőrizze a fatörzsek állapotát, és szükség esetén távolítsa el a régi, repedezett kérget.

Május: Figyelje a csapdákban fogott példányokat. Ha korai lehullást észlel a kis almáknál, amelyekben bűzös járatok láthatók, valószínűleg a fűrészmoly a felelős, és a beavatkozást közvetlenül a virágzás után kell elvégezni.

Június: Az első generációs almamoly repülési csúcsának megerősítése után alkalmazzon rovarirtó szert, például Sanium Ultra-t. Gyűjtse össze és semmisítse meg a lehullott, járatokkal rendelkező almákat.

Július: Helyezzen ragadós szalagokat a fatörzsekre. Figyelje a csapdákat a második generáció megjelenésének jelzésére.

Augusztus: A második generáció repülésének megerősítése esetén elsősorban a téli és késői fajtákat kezelje. Folytassa a lehullott gyümölcsök összegyűjtését.

Szeptember–október: A betakarítás után szedje össze az összes gyümölcsmaradékot. Távolítsa el és semmisítse meg a lárvákkal teli ragadós szalagokat. Kezdje el a fatörzsek télre való előkészítését.

GYIK a férges almákról

Miért vannak férgesek az almák, pedig permeteztem?

A leggyakoribb ok a permetezés rossz időzítése. A kezelés túl korán vagy túl későn történt a repülési időszak tényleges csúcsához képest. Egy másik lehetőség, hogy a permetezést akkor végezték, amikor a lárvák már behatoltak a gyümölcsbe, ahol a hatóanyag nem éri el őket. A feromoncsapda, mint megfigyelő eszköz, segít pontosítani ezt az időintervallumot.

Ehetők-e a férges almák?

Azok az almák, amelyekből a gyümölcsmoly vagy a fűrészmoly lárvája elhagyta a járatot, a sérült részek levágása után fogyaszthatók. A járat önmagában nem jelent egészségügyi veszélyt, de a körülötte lévő gyümölcshús gyorsan rothad, és bejáratot biztosít a penészgombáknak, különösen hosszabb tárolás esetén. Az ilyen almákat a lehető leghamarabb fel kell dolgozni vagy elfogyasztani, és nem szabad tárolni.

Mikor a leggyakoribb az almabogár előfordulása Szlovákiában?

Az első generáció májusban és júniusban repül, a második július végén és augusztusban. A délnyugat-szlovákiai legmelegebb területeken néha szeptemberben is előfordul egy részleges harmadik generáció. A téli fajtákra a második generáció jelent a legnagyobb veszélyt.

Segít az almák hálóval való védelme?

Az egyes gyümölcsök vagy egész ágak védőzsákokkal való fizikai beborítása olyan módszer, amelyet főként kertészeti körülmények között, kisebb számú fa esetén alkalmaznak. Mechanikus akadályt képez a tojásrakás ellen, de idő- és anyagigényes. Nagyobb faállomány esetén ez a módszer önmagában nem bizonyult hatékony fő védelmi eszköznek.

Hányszor kell permetezni az almafákat a levéltekercselő ellen?

Közepes kártevőnyomás esetén általában elegendő két kezelés egy szezonban: egy az első generáció repülési csúcsán, egy pedig a második generáció idején. Erős fertőzés esetén vagy késő téli fajták esetében ajánlott minden generáció esetében 10–14 nap múlva megismételni a kezelést, azaz összesen három-négy alkalommal permetezni a szezonban.

Fotó forrása: szerkesztőség