Sárgabarack

A sharka elsősorban a szilvafák veszélyes vírusos betegségeként ismert a kertészek körében. Azonban a kajszibarack, az őszibarack, a mandula, a kökény, a kökény, a meggy, a mahaleb és a myrobalan is gazdanövények. A sárgabarack levelein a rühatka sárgászöld vagy halványzöld mintázat, csíkok, gyűrűk vagy foltok formájában jelenik meg, amelyek a vegetációs időszak első felében a legszembetűnőbbek. A sárgabarack gyümölcsének felületén röviddel az érés előtt a varasodás tünetei figyelhetők meg. Viszonylag nagy fehéres mintákat és gyűrűket mutatnak. Néha a gyümölcs ezeken a foltokon kissé deformálódik. A súlyosan fertőzött gyümölcsök húsa rostos, nem túl lédús és íze ízetlen. A sárgabarack magján a rühatka nagyon jellemzően fehéres gyűrűk, mintázatok és foltok formájában jelenik meg, amelyek még száradás után is megmaradnak a magon. Az őszibarack levelein ritkábban jelentkeznek a varasodás tünetei, amelyek az erek sárgulásában és a levélnyél deformációjában nyilvánulnak meg. Az őszibarack termésén a tünetek hasonlóak a sárgabarack skarlátjának tüneteihez, azzal a különbséggel, hogy az őszibarack finom szőrösödése miatt kevésbé feltűnőek, és a gyümölcs érésével fokozatosan eltűnnek. A rühatka mind szaporítóanyag (szemek, oltványok, kiásások), mind rovarok által terjed. A vírus fő vektorai a csonthéjas gyümölcsöket károsító különféle levéltetűfajok.

Az őszibarack lisztharmatát a Sphaerotheca pannosa var. persicae nevű gomba okozza. A betegség tünetei a fiatal leveleken, a hajtásvégeken és különösen a gyümölcsökön figyelhetők meg vastag, fehéres aljgomba formájában, amely később barnává válik. A súlyosan fertőzött levelek lehullanak, a gyümölcs héja parafás lesz és a gyümölcs deformálódik. A lisztharmat száraz és meleg időben terjed. A különböző őszibarackfajták, valamint a nektarin fajták különbözőképpen fogékonyak a betegségre.

A kajszibarack monilia rothadását a Monilia laxa gomba okozza, amely a csonthéjas rothadás kórokozója is. A fertőzés akkor következik be, ha a virágzás ideje alatt tartósan csapadékos és hűvös időjárás uralkodik. A betegség leginkább a cseresznyén és a kajszibarackon fordul elő, de az utóbbi években őszibarackon és szilván is megfigyelték. A felsorolt gyümölcsfajokon belül a fajták fogékonysága jelentősen eltér, így gyakran előfordul, hogy az egymás mellé ültetett különböző fajták eltérő mértékben fertőzöttek. A gomba a gyümölcs úgynevezett monilia múmiáiban telel át, amelyek tavasszal nagy mennyiségű spórát bocsátanak ki.

A sárgabarack levélbarnulása, amelyet az Apiognomia erythrostoma gomba okoz, fontos betegség, amely a leveleket, a levélkéket és a termést támadja meg. A védekezést megelőzően körülbelül egy héttel a virágzás után kell elvégezni, és 7-14 nap múlva ajánlatos a permetezést 2-3 alkalommal megismételni.